Hol az Én utam vége?

Nem tudok mit kezdeni az életemmel, nem látom a jövőmet, nem látom értelmét. iszonyat kivagyok, kilátástalannak látom a jövőmet..az életemet….lelkileg egy roncs vagyok Tegnap este már azon gondolkodtam, de nagyon erősen, hogy hogyan is vessek véget mindennek. Mi lenne a legjobb megoldás, hogyan tüntessem el magam az élők közül. De mindig a fiam jut eszembe, hogy mi lenne vele, hogyan élne nélkülem, hogyan tudná ezt átvészelni, stb, stb. És ez az egyetlen egy dolog, ami visszatart minden ilyen tettemtől.  Nem akarok senkivel sem találkozni, nem akarok sehová se menni. Egyszerűen most az a jó, ha csak ott vagyok a szobában egyedül, és nem csinálok semmit. Nem vagyok képes arra, hogy bárkivel is beszélgessek, nem vagyok kíváncsi senkinek sem a társaságára.  Már azt sem tudom, hogy az jó lenne e, segítene e, ha lenne egy társam, aki mellettem van.  nem akarok senkit bele vinni a szar életembe, nem akarok senkinek még egy problémát az életbe. Jobb lesz mindenkinek nélkülem.  Velem csak ráfaragna mindenki. Jobb ez az emberiségnek, ha a magányba menekülök……………….